Csúcsragadozók

Sok cápafaj bőrén bőrpikkelyből kialakult fog-szerű kinövések találhatók, amik egyenként olyan élesek, hogy megsebesíti azt, ami hozzáér. Ez a tény minden fürdőzőre veszélyes lehet attól függetlenül, hogy a cápa rátámad-e az emberre. Egy úgynevezett elektroreceptoros sejthálózattal is rendelkeznek, ami a zsákmányszerzésben és a koordinálásban is segíti őket. Mindent, ami elektromos impulzust bocsát ki, ők megtalálják akár a homokba ágyazva is.

Ha ez nem rémített el senkit a cápák közelségétől, akkor a Steven Spielberg rendezésében készült Cápa című film biztosan. Ez a film sokkal horrorisztikusabbnak ábrázolja a nagy fehércápát, mint amilyen valójában. Mégis ezt a halat tartják a legveszélyesebbnek mérete és kíváncsi természete miatt. Hogy ezt a kíváncsiságát kielégítse, megragad minden ismeretlen tárgyat, majd elengedi őket. Az nyújthatja az egyetlen esély a menekülésre.

A nagy százalékban halálos támadást elkövető tigriscápa nevét testén végigfutó fekete csíkjairól kapta. Gyakran úszik folyótorkolatok és kikötők közelében, ahol óhatatlanul emberek közé kerülhet. Átlagosan négy méter hosszú, hirtelen gyorsuló cápa, fogai a csontokat és a teknőspáncélt is átvágja. Sokszor a semmiből veti rá magát a közelben lévő zsákmányra, és emiatt gyakran ehetetlen tárgyakat is lenyel, mint az olajoskannák, rendszámtáblák.

Hasonlóan veszélyes a bikacápa. A legtöbb bikacápa csontos halakkal és kisebb cápákkal táplálkozik, akár saját fajtájából is válogat. De szárazföldi emlősöket, delfineket és a teknősök kemény páncélját is elfogyasztja. Először nekicsapódik, majd megharapja áldozatát. Sokszor csapódik búvároknak. Magányos vadász, de ritkán párban is vadászik.